Thich Nhat Hanh, a vietnami buddhista szerzetes-filozófus ír
arról, hogyan élvezhetjük a legjobban, ha egy csésze finom tea kerül elénk. Az
embernek tökéletesen a jelenbe kell helyezkednie, hogy maradéktalanul átélje a
teában rejlő örömet. Kezünk csak a jelenben érzi a csésze kellemes melegé. Csak
a jelenben élvezhetjük az illatot, az ízek harmóniáját. Ha az ember a múlton
borong,vagy a jövő miatt aggodalmaskodik,teljesen lemarad a tea élvezetének élményéről.
Egyszer csak azt veszi észre, hogy a csészéje üres.
Ugyanígy van az élettel is. Aki nem él tökéletesen a
jelenben, mire körülnéz, már vége is az egésznek,és ő kihagyta az illatok,a
harmóniák, a szépség élvezetét. Azon veszi észre magát, hogy elrohant mellette
az élet.
A múlt befejeződött. Tanuljunk belőle, és engedjük el. A
jövő még nem érkezett el. Készítsünk terveket, de ne fecséreljük az időt azzal,
hogy aggodalmaskodunk a jövő miatt. Az aggodalom nem jár haszonnal. Ha az ember
egyszer abbahagyja a búslakodást amiatt, ami már megtörtént, és nem szorong
többé amiatt, ami talán sohasem történik meg, akkor képes tökéletesen
belehelyezkedni a jelen pillanatba.
Akkor kezdi el
élvezni az Élet örömét.
/ Lélektársak c. könyv /
/ Lélektársak c. könyv /
