Csodálatos pillanatok, múló emlékek. Kezed kezemben, emléked szívemben- téged szeretlek.
Most , sötét. Nincs idő, felekelek, és minden homályos. Semmit sem tudtam aludni, de nem bánom. Velem voltál.
(L)
"Szeretni valakit, aki szeret téged... Imádott lénynek lenni, akit a másik istenít, mindez túllépi az emberi boldogság határát: lopott tűz a mennyországból."
"Normális embereknek tovább tart kimondani, hogy szeretlek. Első lépcső, mikor azt hiszed, hogy azt hiszed. Aztán eljön a pillanat, mikor azt hiszed, hogy tudod. Aztán jön az, mikor tudod, hogy tudod, de nem tudod kimondani. És akkor következik az, amikor tudod, hogy tudod és már nem bírod visszatartani."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése