Mikor rájössz, hogy nem kell aggódni,
Mikor már túl vagy mindenen,
Akkor pillangóvá válik, a kő a szíveden.
És felszáll magasba, a fellegek felé,
...bár szép kis szárnyait a nap már perzselné.
Ő kitart, tovább verdes, a fény felé.
És te boldogan nézel utána,
Míg egészen el nem tűnik.
S az életedben minden rossz, örökre meg nem szűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése